Rész, Fejezet
1 1, 4 | maga tudományával. Erzsikén valóság volt minden, az a hullámzó
2 1, 8 | maga tudományával. Vilmán valóság volt minden: a gazdag hullámzó
3 1, 13 | elképedve.~- A legtisztább valóság, uram.~- Ki mondta a fõtisztelendõ
4 1, 13 | csodálatos káoszba folyt össze a valóság túlfeszített képzelõdése
5 1, 18 | ígérné, fösvény volna. A valóság egy koldus hozzá képest -
6 1, 20 | csak azt teszik, hogy a valóság a csaláshoz áll be szolgálatba.~
7 1, 23 | tavaszi napfény, mert még nem valóság, hanem egy csillám, egy
8 1, 25 | nem illant. A menta, az valóság.~Pál úr szétnézett és észrevette
9 1, 31 | fölpislog (huh, csakugyan valóság, itt áll a szekér), megdörzsöli
10 1, 32 | bizonyosság, a legteljesebb valóság«, ismételte magában százszor
11 II, 46 | biztosítá, hogy mégis csodálatos valóság, ami történt.~Jakab nem
12 II, 51 | ördöggel?~Nem, nem, szomorú valóság volt, mely ott hagyta nyomait
13 II, 111| amikbõl nem marad meg más valóság, csak a rezes orr.~II.~Mennyivel
14 II, 126| Nem mese az. Egy szóig valóság, fõtisztelendõ uram. Föl
15 III, 2 | kinyithatta bízvást, mert szín valóság lett a dologból. Hisz mindenki
16 III, 46 | híján, egészen elharapta a valóság, karcsú sem volt, hanem
17 III, 95 | képzelõdésemet is felülmúlta a valóság.~B. urat régóta számítom
18 IV, 53 | megreszkettette kéjesen. Valóság. A sorsjegy nyert. Átnéztek
19 IV, 85 | változását, de a rettenetes valóság csak akkor tárult ki előtte
20 IV, 146| sajátosan a képzelet és a valóság között lebegnek.~Bocsánatot
|