Rész, Fejezet

 1   1,  12 |         nevezik az egyes állatokat, de valljuk meg, senki sem érti. Mert
 2   1,  12 | fejedelemasszony: Bornemisza Anna. Sõt valljuk meg az igazat, némelykor
 3   1,  18 |         félteni. Aztán a ház Selmecen, valljuk meg, veszedelmes jószág,
 4   1,  25 |                bárók kinevezését, ami, valljuk meg magunk közt, nagy abszurdum.
 5  II,  25 |               nyomor, szenvedések és - valljuk meg, mit õ sem tagadott -
 6  II,  26 |                 fiú« a vármegyében.~És valljuk meg, találó gúny volt.~Mert
 7  II,  81 |           Hanem hát, barátom, már csak valljuk meg, hogy maga aztán igazán
 8  II,  99 |               rezgõ hangján felelt, de valljuk be, e hangban volt valami
 9  II,  99 |            irányozva és a lángra, mert valljuk be, hogy a láng regényes
10  II,  109|            kedves szoba faláról. Aztán valljuk meg az igazat, kiben ne
11  II,  127|               rezgõ hangján felelt, de valljuk be, e hangban volt valami
12  II,  127|            irányozva és a lángra, mert valljuk be, hogy a láng regényes
13 III,  1  |               bújjék szégyenletében és valljuk meg, félelmében is a herceg
14 III,  2  |         elejének képzelte magát. Aztán valljuk meg az igazat, uzsorával
15 III,  5  |        elejének képzelte magát. Aztán, valljuk meg az igazat, uzsorával
16 III,  8  |             sóskiflit vegyen meg, mert valljuk meg, habár nem illik is
17 III,  49 |          szolgabíró és az orvos miatt! Valljuk be no, hogy sokszor voltak
18 III,  107|               a városban.~Mert bizony, valljuk meg, kevés vígasztaló van
19 III,  116|               mi alólírottak hitelesen valljuk és bizonyítjuk, hogy a Kostyán
20  IV,  126|            község elöljárói, hitelesen valljuk, hogy a Börcsök-ügyben kiadott