Rész, Fejezet

 1   1,  11 |         Meg vagyok becstelenítve! Szörnyûség!~Az erek kidagadtak nyakán,
 2   1,  13 |         hogy néz ki a kisasszony! Szörnyûség! - nyafogott a piszkafa. -
 3   1,  17 |          élénkebb csattogással.~- Szörnyûség! Már megint háborgat bennünket
 4   1,  23 |      lényt, urunkat, teremtõnket. Szörnyûség hallgatni. Bizony bizony,
 5   1,  27 |        fog szeretni.~- De hisz ez szörnyûség. Valami más céljának kell
 6   1,  28 |         Az én örökös barátaimnak? Szörnyûség!~Óriási tenyerével az asztalra
 7  II,  51 |           egy párizsi palota...~- Szörnyûség, szörnyûség! - kiáltá Mr.
 8  II,  51 |           palota...~- Szörnyûség, szörnyûség! - kiáltá Mr. Danner. És
 9 III,  24 |          lovon járóba. Mégis csak szörnyûség, hogy egy Bezerédj-lányra
10 III,  45 |             Mekkora ablakok, hogy szörnyûség! Ejhoj, de bolondos nagy
11 III,  45 |    kabátja volt, tótul beszélt.~- Szörnyûség! - hörgé, nagy izzadság-csöppeket
12 III,  96 |          csak nem is nemes ember! Szörnyûség!~Maga a tündérmenyecske
13 III,  96 | bosszúállásra.~Mivel hát az mégis szörnyûség, hogy egy fõispán elfogasson
14 III,  98 |     várjuk.~- Igaz, megmondtuk.~- Szörnyûség - dörmögé a herceg - egy
15 III,  99 |        fiatalok. Ki látott ilyet? Szörnyûség! Mondtam, becsüljétek meg
16 III,  102|    kerület. No, ez már mégis csak szörnyûség!~Így álltak a dolgok, mikor
17 III,  148|           csak nem is nemesember? Szörnyûség!« A fõispán egész héten
18  IV,  49 |      egész?~- Ennyi.~- De hisz ez szörnyûség, kérem! Az lehetetlen, hogy
19  IV,  117|          cselédségnek a tanyákra.~Szörnyûség - gondoltam magamban -,
20  IV,  126|      lelkén lóg - de már ez mégis szörnyûség! A násznép szétfutott ijedten,