Rész, Fejezet

 1   1,  9  |            nem«. Sohasem.~A gróf fölszisszent, mintha valami tüzes vas
 2   1,  12 |      hõkölt erre Dobos bácsi, és fölszisszent, mintha valami kígyó marta
 3   1,  13 |          a barátnéja.~Druzsba úr fölszisszent és felugrott, mint akit
 4   1,  14 |           mint egy állat. Eszter fölszisszent. A Péter foga benne kéjelgett
 5   1,  16 |   legalább meg ne csípje.~Iliána fölszisszent, arca lángba gyúlt fáklya
 6   1,  18 |  nyakamon élõsködöl ugye?~Mihály fölszisszent a megmart vadállat hevességével.
 7   1,  21 |         énekeltek.«~Kártyi Pista fölszisszent, mintha kígyó marta volna
 8   1,  22 |    Hirtelen a homlokára ütött és fölszisszent.~- Ostoba voltam… Észre
 9   1,  25 |      ragaszték?~A nagy demokrata fölszisszent:~- Ejnye! Ne húzza olyan
10   1,  25 |    rántott a félbajuszon.~Kállay fölszisszent.~- Mit csinál?~De oda se
11   1,  27 |      emberre tizenkettõt!~Petrás fölszisszent.~- Asszonnyal akar megveretni?
12   1,  27 |    lábbelit.~A novinkai juhászné fölszisszent.~- Mi bajod, Judit húgom?~-
13   1,  27 |        kísértetét. Megrázkódott, fölszisszent:~- Nini, a kis cipõcskék!~
14   1,  32 |    bátran.~Az ügyvéd valóságosan fölszisszent a meglepetéstõl, s arcát
15   1,  34 |  kitalálhatta - Kolosy Ferencet.~Fölszisszent Apró István, mint akit izzó
16  II,  21 | kétségbeesett jajkiáltása. Miska fölszisszent, mintha az a kígyó csípte
17 III,  1  |       másikkal, hogy a szegényke fölszisszent az éles fájdalomtól. Nem
18 III,  138|        szégyellte a dolgot, mert fölszisszent, de aztán erõt vett magán:~-
19  IV,  7  |    Magyarországot.~A fiatal fõúr fölszisszent, s fölugrott térdeirõl.~-
20  IV,  101| pápaszemem? Föltette hirtelen és fölszisszent. Ez a név volt ott a vevényeken: »
21  IV,  131|         s félretolván tányérját, fölszisszent:~- Egy szót se többet! Nem