Rész, Fejezet

 1   1,  3  |       És félve pillant az úttól kipirult vászoncseléd arcára, hogy
 2   1,  3  |         mert elõjönni szûziesen kipirult arccal és ingadozó léptekkel.
 3   1,  4  |   tompán - menjünk!~A menyecske kipirult lángoló arca egyszerre elsápadt,
 4   1,  8  |   tompán - menjünk!~A menyecske kipirult lángoló arca egyszerre elsápadt,
 5   1,  13 |      lábaihoz, a legyezõs leány kipirult arcára szellõt kezd hajtani
 6   1,  15 |        végigcirógatja a Gergely kipirult arcát.~- Mit adjak most
 7   1,  27 |  homlokáról gyöngyök gurultak a kipirult arcon végig.~A báró összeráncolta
 8  II,  40 |      Mari azt mondta az ebédnél kipirult boldog arccal:~- Mához egy
 9  II,  43 | elõbbinél. A közönség egy része kipirult lelkesedésében, egy öreg
10  II,  51 |    törte fel s futotta át. Arca kipirult, szíve hangosan dobogott.
11  II,  104|   mutatva a lányka felé, ki úgy kipirult a doboz kincsei láttán a
12  II,  117|       mert megöl.~S Miklós arca kipirult a szerelem csodás tüzétõl.
13  II,  124|  megsértett.~A tábornok egészen kipirult a dühtõl ennek a névnek
14  II,  126|         asszony eleget hallott; kipirult a lótásfutásban, mire a
15 III,  1  |     tetõtõl talpig végignézte a kipirult arcú ifjút, egyet szippantott
16 III,  65 |         erre… erre.~Amire aztán kipirult tündöklõnek a mi kis Mariskánk
17 III,  86 |  kurjongató tótok a szekereken, kipirult arcú menyecskék, kik a férjük
18  IV,  117|         arra a gazemberre!~Arca kipirult, ajka reszketett a dühtõl.~
19  IV,  133|         Én pedig diadalittasan, kipirult arccal álltam ott, mint
20  IV,  148|     Debernekyné s halovány arca kipirult -, aminõ lenni akar. Semmi