Rész, Fejezet

 1   1,  4  |         zuhogni odakint.~Kalap uram kikiáltott a konyhába Erzsikére, hogy
 2   1,  9  | kitörölgette olajos zsebkendõjével, kikiáltott a hajdúnak, hogy jöjjenek
 3   1,  9  |   kérdéseket) s kinyitván az ajtót, kikiáltott:~- Az öreg Majgó!~Sajátságos
 4   1,  9  |     kitörülgette olajos kendõjével, kikiáltott a hajdúnak, hogy jöjjenek
 5   1,  9  |         bíró, s kinyitván az ajtót, kikiáltott:~- Az öreg Majgó!~Sajátságos
 6   1,  10 |              s felnyitván az ajtót, kikiáltott:~- Az öreg Majgó!~Sajátságos
 7   1,  13 |           kisebbik. Aztán egyszerre kikiáltott az ajtón:~- Nosza hamar,
 8   1,  14 |              Ez az ember ártatlan a kikiáltott bûntényben! Én vagyok a
 9   1,  14 |    Nagytekintetû, kegyelmes urak! A kikiáltott gyilkosságnak tettese sem
10   1,  16 |          uradnak!~Katica fölkelt és kikiáltott az ebédlõajtón:~- Hozz hamar
11   1,  23 |           hanem még kedvesebb lesz. Kikiáltott az ajtón: - Panni, gyere
12   1,  34 |            jönnöm. Hátha nem igaz.«~Kikiáltott Lõrincre, hogy keressen
13  II,  72 |     Pukovicsék Katija barnában volt kikiáltott szépség.~Képzelhetõ tehát,
14 III,  17 |          bíró s kinyitván az ajtót, kikiáltott:~- Az öreg Majgó!~Sajátságos
15 III,  28 |             kinyitotta az ajtót, és kikiáltott: - »Erzsi, gyere be, gyújts
16 III,  56 |        fésülködés közben ért a hír, kikiáltott a szolgálónak:~- Zsuzsi,
17 III,  57 |             annyi önmegtartás, hogy kikiáltott a cselédekre, vigyék el;
18 III,  109|          rendetlenség az?~A kisbíró kikiáltott, a szolgáló berohant.~-
19  IV,  63 |        Elhallgatsz mindjárt.~Azután kikiáltott a nyitott ablakon át az
20  IV,  131|     Néhányszor vettem észre, hogy a kikiáltott számokat nem hasította fel