Rész, Fejezet

 1   1,  12 |         grófot (ki félig-meddig hitt is az ilyeneknek) részint
 2   1,  32 |         beszéltek, de senki sem hitt igazi rosszat, bizonyosan
 3   1,  35 |        vad is.~A báró ránézett, hitt neki szentül.~- Milyen vadat
 4  II,  4  |     saját szemének, fülének sem hitt. Azután megcsóválta fejét,
 5  II,  9  |        és õ csak annak a képnek hitt.~És ezt nem lehetett tõle
 6  II,  11 |     Ugyan mondja, kedvesem, kit hitt elrablójának eleintén? Ugye,
 7  II,  39 |        az orvos által halottnak hitt édesanya másik keze megmozdult
 8  II,  61 |   mellényzsebemben.~A szivarnak hitt tárgy sós és sajátságos
 9  II,  82 |        Okos gyermek; csak félig hitt ebben a dologban már ti.
10  II,  121|     hogy jöjjön Kossuth. Mindig hitt, s mai napig is hisz a Kossuth
11 III,  47 |  intésére megjelent a megöltnek hitt szolga s tanúságot tett
12 III,  68 | odakúszni a vérpatakban holtnak hitt urához, s ráfeküdt… úgy
13 III,  87 |         volna, öcsém…~- Mit nem hitt volna, urambátyám?~- Azt,
14 III,  102|         nagy mondásaihoz, vakon hitt benne az ember, ameddig
15 III,  148|      megcsókolta, azontúl vakon hitt neki újra megint.~Ilyen
16  IV,  25 |     amelyeket õ folyton életben hitt, olyan fiataloknak, tüzeseknek,
17  IV,  47 | tudományában, hogy még akkor is hitt benne, mikor megcsalta.~
18  IV,  56 |    egyik engem ösmert, s mégsem hitt, a másik csak az apámat
19  IV,  56 |         apámat ösmerte, s mégis hitt.~Nekem ez nagyon jó volt
20  IV,  104|        rajongó embert. Meglehet hitt is jóslataiban, de az még