Rész, Fejezet

 1   1,  11 |         hogy hatért adom.~- Nem ettem belindeket - vágott közbe
 2   1,  12 |         már két egész napja nem ettem.~- Isten neki, akkor hát
 3   1,  21 |   korogna. Én még ma semmit sem ettem hadnagy uram, - nekem a
 4   1,  23 | felpattant nagy mérgesen.~- Nem ettem nadragulyát. Ha õ szent
 5   1,  27 | mormogta a szakállába: »Ej, nem ettem maszlagot, hogy a legjobb
 6  II,  19 |   csinálhatnánk« valamit.~- Nem ettem bolondgombát, hogy egy ilyen
 7  II,  88 |        de senki. Aztán csak nem ettem én tormás gyíkot, hogy én
 8 III,  1  |    dicsérgette:~- Még ilyet nem ettem.~- Meghiszem. Olyan pörköltet
 9 III,  2  |        Tudod-e, hogy még ma nem ettem?~- Az ám - mondja az hüledezve -,
10 III,  2  |           én sem, Józsi, én sem ettem.~- Tudsz-e te fõzni? - kérdé
11 III,  13 |     szegényen?…~- Két napja nem ettem már… majd ledõlök az éhségtõl,
12 III,  14 |     miszerint egy utolsó ebédet ettem itt, amelyet már nem bírok
13 III,  36 |    csinálhatnánk valamit.~- Nem ettem bolondgombát, hogy egy ilyen
14 III,  73 | rátaposott.~- No, még ilyet nem ettem. Hát van ebben a monarchiában
15 III,  121|    Talán megcsömörlöttél?~- Nem ettem semmi olyast, hanem kezdek
16 III,  145|      számûzetés keserû kenyerét ettem Flórencben, ott az izé…
17  IV,  84 |      lóhúst evett.~- Én! Dehogy ettem - felelt ijedten a paciens.~-
18  IV,  119|         még én ilyen jóízût nem ettem.~A második falatnál hívatta
19  IV,  131|          és látta ön a pápát?~- Ettem is belõle. Fölséges jó íze
20  IV,  148|         jókedvûen a háziakat. - Ettem már én lóhúst az aranyos