Rész, Fejezet

 1   1,  1  | patkószeget sem hagyja ott, hanem elviszi haza; mert az édesanyja
 2   1,  12 |         megtett volna! Ha a rabot elviszi kegyelmed, hát akkor hagyja
 3   1,  18 |          a ponton, hogy fölkel és elviszi onnan a villát.~Kár volna
 4   1,  23 |         Mint ahogy a tavaszi áram elviszi a havat, megfakasztja a
 5   1,  24 |        cilinder és a lakkos topán elviszi az embert a maga egyszerû
 6   1,  27 |     megfog, levágja a kezsemet és elviszi a tiszttartóhoz, hogy fölvegye
 7   1,  29 |         húzza fel a lábaira, mert elviszi az ördög útközben. Te pedig,
 8  II,  5  |          teste többi részét pedig elviszi gyomrában a farkas, aki
 9  II,  54 |           Muszúr basát okvetlenül elviszi, vagy õ is elvész.~E pillanatban
10  II,  66 |           valaki könyörül rajta s elviszi magával haza. Az ajtót már
11  II,  87 |       félek, édes mamácskám, hogy elviszi mind-mind az embereket a
12  II,  95 |    festett a képzeletüknek, ahova elviszi, s ahova majd a nagyapa
13 III,  1  |         sem meri elvinni, vagy ha elviszi, remegve csempészi vissza
14 III,  42 |       kapnak, mert ezeket könnyen elviszi mindenféle apró járvány.~
15 III,  48 |         Sziráki uram ugyanis mind elviszi ilyenkor a legényeit kukoricát
16 III,  55 |           akiket szeret - a posta elviszi szívesen. S mivel a csokrok
17  IV,  112|         hanem hát ha már így van, elviszi ajándékba magának a királynak.~
18  IV,  142|      vasvillás ember kíséretében, elviszi a Plutót eladni. Isten és
19  IV,  144|      porontyára, és mégis meghal; elviszi a tejláz vagy az a nagy
20  IV,  148|           föld sok, sok mérföldre elviszi az ágyú dörejét. A mi hazánk,