Rész, Fejezet

 1   1,  8  |         mely már úgyszólván a gõgbe csap át.~Házának külsejérõl látszik
 2   1,  12 |           zaj vidám kurjongatásokba csap át. Nem akartak senkit elfogni,
 3   1,  13 |          éneklõ kanonok az asztalra csap:~- Micsoda rettenetes rejtély!
 4   1,  15 |             pecsenyémet« s vijjogva csap rá a sólyomra.~- Jaj, a
 5   1,  20 |          nyerges lábát nyomkodja, s csap egy olyan patáliát, hogy
 6   1,  22 |              mert már olyan parádét csap belõle az uram, mintha veszett
 7   1,  26 |            odaér, nagy kedvteléssel csap föl a láng, mintha szisszenne
 8   1,  27 |             Például a saját képéhez csap, hogy agyonüsse rajta a
 9   1,  27 |       hétköznapi életben nem mindig csap ki othellói erõvel. A »zöld
10   1,  32 |       fordulatot, mert legalább nem csap a kasznár lármát a fogat
11   1,  34 |  dérrel-dúrral, rettenetes fúriával csap le. Könnyebben lehetne vele
12  II,  6  |            aludni, részegen, mint a csap.~...Hadd álmodozhassék még
13  II,  42 |    kombinációja csendes hortyogásba csap át, melynek csak a pincér
14  II,  99 | játszadoztak, midõn egyszerre kánya csap le a magasból s száll mindig
15  II,  115|      kivitel. Mint az éhes karvaly, csap le a tál mellé, s mind a
16  II,  121|             levágni s olyan dáridót csap, hogy egész Vásárhely egy
17  II,  127| játszadoztak, midõn egyszerre kánya csap le a magasból s száll egyre
18 III,  1  |          Egy velõt hasító sikoltást csap füléhez a szél: a haragos
19 III,  2  |           ha most ez egyszer ki nem csap az a patak s ki nem önti
20  IV,  148|           magyar, egyszerre magasra csap az önbizalom: »Meg sem állunk