Rész, Fejezet

 1   1,  10 |             eperfa levelei integettek búcsút szelíden. Az istállóból
 2   1,  12 |           udvaron várta meg, hogy ott búcsút vegyen tõle.~- Én Nesselroth
 3   1,  23 |           valamelyik fa mögül integet búcsút a fehér keszkenõjével? Kétszer,
 4   1,  24 |           Uhlarik« s egy szemintéssel búcsút véve, odább nyargalt.~Mondják,
 5   1,  26 |           kénytelen tõlem és a paptól búcsút venni, stb.~Ez ugyan nem
 6   1,  31 |    kapuajtókban, a nyitott ablakoknál búcsút integetve, kendõiket lobogtatva.
 7  II,  45 |         halandó állat, egy napon õ is búcsút mondott az udvarnak, kilehelvén
 8  II,  51 |              mily könnyû szívvel mond búcsút az egyik világrésznek, midõn
 9  II,  60 |          kellett hurcolkodni s örökre búcsút mondani a pompás kerteknek,
10  II,  119|            azt az egyet kikötöm, végy búcsút a menyasszonyodtól tisztességesen,
11  II,  119| Csipkeországba, hogy mennyasszonyától búcsút vegyen.~A Csipkeország királynéja
12 III,  1  |             nevetve a hintóba pattan, búcsút int a kezével az öreg Olejnek,
13 III,  87 |              akkor is nevetett, mikor búcsút intett szép fejecskéjével,
14 III,  102|            álltak a szekereink, s hol búcsút vettem a leányoktól.~Igyekezzék
15 III,  127|          pusztultam a színházból, még búcsút sem mondva Marinak, s nem
16 III,  145|            neki legtöbbet, mert aztán búcsút rendelt a városaiba, s a
17 III,  148|          mosolyogva hamiskásan intett búcsút az ujjával s a szemével;
18  IV,  41 |       menyecske a kendõvel integetett búcsút az ablakból, Gyuri pedig
19  IV,  93 |            hatóságok járultanak eléje búcsút venni ékes szavakban, hogy
20  IV,  146|        megcsókolta, majd búsan intett búcsút a fejével. Ez volt egészben