Rész, Fejezet

 1   1,  2 |      Megálljon csak, hadd legyen M. Alphonsine.~- Helyesen. Isten önnel!
 2   1,  2 |         mindig odaír egy nevet: »M. Alphonsine«.~ÖT ÉVVEL KÉSÕBB~Öt év
 3   1,  2 |           énekesnõje, az imádott M. Alphonsine, egy félisten, vagy tudom
 4   1,  2 |            délben már ott állott M. Alphonsine elõszobájában. Az inasok
 5   1,  2 |          Megesküszik rá, hogy mióta Alphonsine hajának illatát szívja magába
 6   1,  2 |           Sásdy Ferenc, m. esküdt.«~Alphonsine szeme, mikor a hangjegyekre
 7   1,  2 |             a névjegyet? - kiáltott Alphonsine inasára.~- A gazdája adta
 8   1,  2 | fenyegetõdzött, ha be nem jelentem.~Alphonsine futott az ajtóhoz, hogy
 9   1,  2 |          mint kezdje beszédét, mert Alphonsine, az igézõ Alphonsine, kire
10   1,  2 |           mert Alphonsine, az igézõ Alphonsine, kire õ pillantani sem mert,
11   1,  2 |             értette meg emberi fül.~Alphonsine kezénél fogta s odavezette
12   1,  2 |          mosolygott az öreg herceg.~Alphonsine visszamosolygott a szeme
13   1,  2 |       kívántam tiszteletemet tenni.~Alphonsine még közelebb hajolt hozzá,
14   1,  2 |           talán nem is igaz már az!~Alphonsine a legyezõjével játszott
15   1,  2 |            igét nem bírt kimondani. Alphonsine hévvel folytatá:~- Pedig
16   1,  2 |          megtartani az ön tanácsát.~Alphonsine fölkelt. Újra a büszke királynõ
17   1,  2 |          két hétre esküvõje lesz M. Alphonsine mûvésznõvel, szívesen látja
18   1,  2 |       néppel, még Bécsbõl is jöttek Alphonsine tisztelõi közül.~De ki érne
19   1,  2 |         hogy nélküle nem lett volna Alphonsine mûvésznõ, sem a Sásdy neje
20  II,  10|         kalapomat elõttetek, hallod Alphonsine, tisztelettel; és megiszom