Rész, Fejezet

 1   1,  24 |       Ejnye!~Kitörülte szemébõl az álmot és szétnézett. Most már
 2  II,  6  |            azt a sok szép ábrándos álmot, amit hónapok óta vánkosnak
 3  II,  21 |        drága ajándékot hozva, édes álmot.~Úgy sincs egyebe a szegény
 4  II,  29 |    elkergeti szép kék szemeibõl az álmot, mert hát nagy dolog az,
 5  II,  60 |         meg, s én magam is édesebb álmot fekszem odalenn az anyaföld
 6  II,  60 |          aranysugarait. Majd bûvös álmot hintett szemére, s az aranysugarak
 7  II,  66 |    bármennyire is igyekezett is az álmot elfojtani, szempillái egyre
 8  II,  90 |          az úton, ott leng körüle, álmot csal a fáradt szemekre,
 9  II,  99 |           Hát Edith? Hozott-e édes álmot neki az éj? Volt-e rá vonatkozással
10  II,  102|       álmodol háromszázados hosszú álmot Schirasz suttogó rózsaberkeirõl?~
11  II,  111|         fenn celláikban a délutáni álmot pihenik, le-lelopózhat a
12  II,  125|           Kitörültem szemeimbõl az álmot.~Teringette... milyen bolond
13  II,  127|            Hát Mari? Hozott-e édes álmot az éj? Volt-e rá vonatkozással
14 III,  14 |         szólt Gáspár, szemeibõl az álmot törülve. - A korcsmárosok
15 III,  43 |         dalokat, de azok se hoznak álmot a szempillákra. Szórakozott,
16 III,  144|            kidörzsölte szemébõl az álmot, olyan elevenen állt elõtte
17  IV,  5  | tiszteletes asszony kidörzsölte az álmot a szemeibõl.~- Mit? Hát
18  IV,  32 |            kidörzsölte szemébõl az álmot, s elõtte állott Baléti
19  IV,  85 |           kidörzsölte szemeibõl az álmot, olyan elevenen állt elõtte
20  IV,  142|       ledõlt pihenni, és csak mint álmot beszélte szerdán reggel,