Rész, Fejezet

 1   1,  3  |     legényre, nem olyan embernek szánta õ a lányát, aki csak egyszerû
 2   1,  11 |      Csupa kedvezésbõl Apolkának szánta a legjobb lovat.~No, de
 3   1,  16 |  bosszúsággal.~Mert meglepetésül szánta Katalinnak férje érkezését.
 4   1,  18 |        jó, de csak nem az anyját szánta nekem a bácsi.~- Eredj,
 5   1,  25 |          illatát. Milyen nehezen szánta rá magát az eljövetelre -
 6   1,  26 |       most már a mûvészi pályára szánta fiát, s egyenest Bécsbe
 7   1,  32 |        Mondja csak, igazán nekem szánta a rózsát?~- Igazán… persze…
 8  II,  3  | halkabban, mintha csak Aladárnak szánta volna végszavát.~Ez szívélyesen
 9  II,  11 |   Tininek vagy szobai munkájának szánta. A herceg iránt elég alkalma
10  II,  18 |         hm. Hát maga a Múzeumnak szánta a gombakövületet? Piha!
11  II,  24 |     gyûrûjét; adja annak, akinek szánta. Még csak az a vád sem érheti
12  II,  27 |        Deák Ferenc jó barátjának szánta, kit éppen meglátogatni
13  II,  38 |      humorral hitvesi ajándéknak szánta a méltóságos asszony. A
14  II,  99 |        vén Ralph ma nagy dologra szánta el magát...~- Talán udvari
15 III,  110|          egyetemeken járt. Annak szánta a szép Máriát. Amit pedig
16 III,  121|    molnárt. Mert az is kortesnek szánta magát, most lévén a tanulói
17  IV,  128| köpönyegeikben. Csak nagynehezen szánta rá magát az egyik.~- Isten
18  IV,  149|        mintsem hogy egy embernek szánta volna az Úristen.«~Belátta
19  IV,  149|         hogy egyetlen asszonynak szánta volna az Úristen.«~Ahol