Rész, Fejezet

 1   1,  11 |    fújjanak bele, ha a leány jön.~Pernye borította az egész mezõt,
 2   1,  11 |      megrázta a fákat, azokról is pernye szállott fel; a sátorok
 3 III,  1  |         hernyó volt, hanem fekete pernye, mit idáig hozott a szél
 4 III,  2  |        pislogott egy-egy szikra a pernye alatt; az álom lecsukta
 5 III,  65 |         híre sem volt.~A fuvarost Pernye Mihálynak hítták, zömök,
 6 III,  65 |        ugyan nem lehetett senki a Pernye uram feleleteibõl, hanem
 7 III,  65 |         benne - olyanformán, hogy Pernye uram mindig a legnagyobb
 8 III,  65 |         indulóban volt Szolnokra. Pernye nagy hirtelenséggel lerakott
 9 III,  65 |     honnan, honnan nem, ott terem Pernye Mihály.~- Hát? - mondá,
10 III,  65 |         szakállán.~- Hüm! - szólt Pernye Mihály. - Van-e az úrnak
11 III,  65 | engedelmesen, szelíden lépegetett Pernye Mihály után, akár egy kezes
12 III,  65 |          Ki tudja, meddig mentünk Pernye után földeken, réteken,
13 III,  65 |          is már, akármi történik.~Pernye mindenütt elöl ment, a gyalogúton,
14 III,  65 |             És a vállát vonogatta Pernye uram. - Hát ez a hely itt,
15 III,  65 |        Hát az a haszna - veti oda Pernye uram nagy durván -, hogy
16 III,  65 |         már erre haragra fortyant Pernye Mihály.~- Hogy miféle csónak?
17 III,  65 |         lelkendezve ragadta meg a Pernye viseltes nyakkendõjét. -
18 III,  65 |          ne fojtson az úr - szólt Pernye uram s elmosolyodott.~-
19 III,  102|           ej, dehogy úgy - mint a pernye, mely feketén üli meg a