Rész, Fejezet

 1   1,  23 |        paptól a kis kocsiját.~A nagyapó bólintott a fejével, hogy
 2   1,  23 |  beszélt valamit az anyámmal. A nagyapó a karosszékben pipázott
 3   1,  31 | fejkötõben, a nyájas arcával, a nagyapó a botosokban, az ökröcskék,
 4   1,  31 |        valaha fiatal korában. A nagyapó maga csoszogott le a pincelépcsõkön
 5   1,  31 |    tip-top. Olyan kedves volt a nagyapó azokkal a borzasztó öreg
 6   1,  31 |     Pali fiú, az asztal végén a nagyapó a maga elé rakott borosüvegekkel.
 7   1,  31 |    diskurzus, a régi idõkrõl. A nagyapó pedig csak dûtötte a bort,
 8   1,  31 |    rajta keresztül az öregek. A nagyapó beszédes lett, a Kupolyiék
 9   1,  31 |  szemével, hogy elég lesz, de a nagyapó csak visszahunyorított hamisan,
10   1,  31 |        bólongatott a fejével, a nagyapó torkát mintha fojtogatná
11   1,  31 |        teremtette, - fölugrik a nagyapó az asztal mellõl, se szó,
12   1,  31 |  szekerekkel? Mindenáron maga a nagyapó akart elmenni. Nem lehet
13   1,  31 |        még sem jött a doktor. A nagyapó apránkint nekibõszült, káromkodott,
14   1,  31 | tudomány fönséges és pozitív.~A nagyapó pedig nagyon elszomorodott
15   1,  31 |       nem a régi idilli élet. A nagyapó nem volt az elkényeztetett,
16   1,  31 |  meglehet, hogy csak képzelte a nagyapó. Bírák ebben mi nem lehetünk.
17   1,  31 |         éreztem - nyöszörögte a nagyapó szívet tépõ hangon -, tudtam,
18   1,  35 |     másik. Az erdõ, mint egy jó nagyapó, osztogatta a kincseit,
19 III,  148|     megmagyarázta nekik, hogy a nagyapó süket egy kicsit. Azért