Rész, Fejezet

 1   1,  4  |          annak, kihez a vakeset és a jószerencse vendégnek szállásolt.~-
 2   1,  4  |           óra már az éjfélt mutatta.~Jószerencse mégis, hogy kívül a bakter
 3   1,  9  |            mindazt észrevéve, amit a jószerencse zsákmányul eléje tologat.~
 4   1,  9  |            mindazt észrevéve, amit a jószerencse zsákmányul eléje tologat.~
 5  II,  5  |       Képzelhetni, miként ijedt meg! Jószerencse, hogy nem feljebb - szívén
 6  II,  5  |       szakítá s betömte a két csõbe. Jószerencse, hogy azokat az irományokat
 7  II,  6  |     megcsipkedve pirospozsgás arcát. Jószerencse, hogy Mácsikné nem ismeri
 8  II,  7  |           Még a hetes is jó kártya a jószerencse mellett. Ki tudja azt? Hátha
 9  II,  15 |            vettem léptemet, mintha a jószerencse diktálta volna. És most
10  II,  19 | zsiráns-fogdosásra indulhasson.~...A jószerencse sokáig szereti kísérni lovagját:
11  II,  55 |         nehány munkást vetett arra a jószerencse. A jószerencse, mondom,
12  II,  55 |         vetett arra a jószerencse. A jószerencse, mondom, mert hõsünk szemei
13  II,  60 |          kertésznek) ajándékozta, és jószerencse, a két beoltott ág közül
14  II,  65 |            kezeim alatt halsz meg...~Jószerencse, hogy kiáltására a munkások
15  II,  120|   zavarodottan tekintett köröskörül; jószerencse, hogy az elsõ padban ülõ
16  II,  121|             Számûzöttnek, bujdosónak jószerencse a derült égbõl egy sugár...~
17 III,  1  |              derék úri személyekbõl. Jószerencse, hogy a szép Krisztina felsõbb
18 III,  1  |             bányászakadémián, s ha a jószerencse kedvez, nekiindulhasson
19 III,  36 |            üres váltóra telik még.~A jószerencse sokáig szereti kísérni lovagját,