Rész, Fejezet

 1   1,  4  |             mintha ujját égetné az a gyûrû, mintha izzó tûzbõl lenne,
 2   1,  4  |               s földre esik - ujj és gyûrû…~Elfojtott lélegzetet vett,
 3   1,  4  |              válik semmivé az az égõ gyûrû.~XI. VÁLASZTÁS ELÕTT~A napok
 4   1,  12 |       emlékeztetné rá minden: a nagy gyûrû az ujján, a címeres vésésû
 5   1,  12 |             csekély ára és a címeres gyûrû az ujján, meg egy fényes
 6   1,  12 | csodatalizmán: a zöld köves, címeres gyûrû, melyet az ujján viselt.
 7   1,  14 |             akarnokság olyan, mint a gyûrû, se nem kezdõdik, se nem
 8   1,  19 |           majd meg lehet csókolni.~A gyûrû szétfoszlott, a párok táncoltak,
 9   1,  21 |            legjobban, pedig ezen még gyûrû is volt, egy vaskos ezüst
10   1,  25 |              és tapsol a kezeivel, a gyûrû vibráló fénye majdnem a
11   1,  31 |         viselte), egy ezüst, címeres gyûrû valahol a fiókban (aranyra
12   1,  32 |            nõvérétõl megszerezhetõ a gyûrû, de kétezer forintba kerül.~-
13 III,  1  |             Itt van, Krisztina, ez a gyûrû! Aranyat nem adhatok, nem
14 III,  1  |           hiába is volna, mert ott a gyûrû a Krisztina ujján, hogy: »
15 III,  24 |           kopogott, csikorgott… Az a gyûrû pedig, a kapitány gyûrûje,
16 III,  72 |      közeledjenek. Csupa karbunkulus gyûrû volt a keze.~Ács uram meghajlott,
17  IV,  29 |               A miniszter, mihelyt a gyûrû érinté, nem emlékezett többé
18  IV,  29 |               de az a feledékenységi gyûrû a belépõ miniszterek számára,
19  IV,  152|         akinek a hajából való volt a gyûrû. Hej, ha egyszer a király