Rész, Fejezet

 1   1,  4  |     Miklós összefont karokkal elgondolkozva állott ott, mintha azon
 2   1,  9  |       felé fordult, ki mélyen elgondolkozva ült egy helyen, úgyhogy
 3   1,  12 |         csodálkozott a suhanc elgondolkozva, hogy milyen ostoba a világ
 4   1,  17 |   csodálatos történet - szólt elgondolkozva. - Aztán a régi bizalmas
 5   1,  18 |      baj! - jegyzé meg Mihály elgondolkozva. - Úgy nézem én, bátya,
 6   1,  18 | végigfeküdtem itt a díványon, elgondolkozva sorsom felett, rám nézett
 7   1,  20 |    kocsi, gyalog indult haza, elgondolkozva a csodálatos eseten, hánytorgatva
 8   1,  23 |      az ambituson, szótlanul, elgondolkozva. Csodálatos félénkség, elfogultság
 9   1,  24 |     Hm, ez igaz lehet - szólt elgondolkozva. - Adjon nekik, lelkem Makaláné,
10   1,  26 | Különös egy eset - dünnyögtem elgondolkozva. Kupicza bácsi lesöpört
11  II,  7  |       csak akarni kell.~Aztán elgondolkozva, hogy az eddigi észleletek
12  II,  13 |       üzenet - mondá Jurisics elgondolkozva.~- Ha õk megfeledkeztek
13 III,  82 |          Igaz - mondám mélyen elgondolkozva. - Az a »perdu« sokszor
14 III,  109|  Pompás magyar név! - hadarta elgondolkozva.~- Hogyan, ön magyar névnek
15  IV,  15 | jobbkarzat legszélén, komoran elgondolkozva, majdnem idegenül.~Lecsüggesztett
16  IV,  28 |      uram - szólt a fejedelem elgondolkozva -, de mit mond majd hozzá
17  IV,  68 |       dolog! - mondá a rendõr elgondolkozva.~- Az istenért, csak botrány
18  IV,  120|   állva dermedten, szomorúan, elgondolkozva - hogyan lehetett olyan
19  IV,  139|     állunk - szólt az öreg úr elgondolkozva. - Harmadéve éppen annyi