Rész, Fejezet

 1   1,  11 |   zavarában egy porcelán tányért ejtett ki a kezébõl, mely szerencsésen
 2   1,  13 |       föl a válláig és semmit se ejtett el útközben.~Valami üde
 3   1,  13 |        borocska!~A düh, a szívén ejtett seb láza, az emberi hitványság
 4   1,  15 |           Ujlaky egy öreg zergét ejtett el, onnan a vidám kurjongatás!
 5   1,  21 |       mint a vén kanári az eléje ejtett cukormorzsára.~- Persze,
 6   1,  24 |        fele se tréfa.~Még jobban ejtett bámulatba a szép fogat a
 7   1,  24 |       összeszedte az eszét, alig ejtett jelentékeny hibát. Feje
 8  II,  1  |   megalázva, mint ekkor; sohasem ejtett még semminemû fegyver ilyen
 9  II,  11 |     valakije, kinek a becsületén ejtett foltot le akarná mosni vérrel.~-
10  II,  24 |          az elmebeli tehetségein ejtett csorbát.~- Nem is úgy értettem,
11  II,  60 |   özvegynek, férje halálos ágyán ejtett szavait: Taníttasd leányunkat!
12  II,  60 |    Kapros úr elbámult e merészen ejtett szavakra. De csakhamar ismét
13  II,  77 | tündérsoron, mely lázas ámulatba ejtett, mely megzsibbasztott, mely
14  II,  115|          darabkát. De bizony nem ejtett le. Ez asszonyok nagyon
15 III,  6  |         a jó asszony zokszót sem ejtett, úgy maradt hátra Aporfalván.~
16 III,  38 | elindulhattam volna, egyszer sem ejtett ki. Csak tapogatóznom lehetett
17 III,  87 |       járását.~A szolgabíró alig ejtett ki egy-két szót útközben,
18 III,  148|   gyógyítani, és bevarrogatni az ejtett sebeket.~Utóbb beleavatkozott
19  IV,  30 |         S hogy hívják, aki tõrbe ejtett?~- Bólus vitéz, a gárdakapitány.~