Rész, Fejezet

 1   1,  9  |        mikor az érkezõ doktor durván fölriasztá álmodozásából
 2   1,  21 |   pénzét akarjuk - szólt most durván Kártyi. - Adja elõ!~A félszemére
 3   1,  24 | egyszer csak megáll elõttetek durván, meztelenül.~Most még csak
 4   1,  25 |     szakadt fel a mellébõl, s durván, erõszakosan ragadta meg
 5  II,  36 |         viszonzá Dick majdnem durván -, hogy az eset egyszerû
 6  II,  60 |      a lelkiismeret, hogy oly durván bánt a védtelen árvával,
 7  II,  62 | kicsoda ön? - mondá Ivanovics durván. - Ön, ki elég vakmerõ engem
 8  II,  78 | szopja vérünket, mint az ökör durván tapossa jogainkat, mint
 9  II,  99 |      oda Pál sötéten, majdnem durván.~- Mi bajod velök? - kérdé
10  II,  113|        Mit akarsz? - kérdé az durván.~- Levél a miniszterelnöktõl.
11  II,  127|     veté oda sötéten, majdnem durván Kozenszky.~- Mi bajod velök? -
12 III,  15 |      hátraszólt a szolgájához durván:~- Noé!~- Placeat! - mondá
13 III,  44 |          Nem értek! - felelte durván.~- Akkor hát menjünk, kocsis!
14 III,  45 |       Hát mi lenne? - felelte durván. - Majd tolom én még a szekeret
15 III,  65 |     veti oda Pernye uram nagy durván -, hogy egy jó félóra múlva
16 III,  91 |       s könnyed finom kezével durván megfogta a rumos üveget,
17 III,  146| hazakísérlek, gonosz gyermek.~Durván ragadta meg az inggalérját.~-
18  IV,  13 |      az órájával - utasítá ki durván.~A zálogcédula tulajdonosa
19  IV,  152|  Józsi?~- Mi közöd hozzá? - S durván löktem el a felém nyújtott