Rész, Fejezet

 1   1,  19|    jártak róla. Mondják, hogy a boldogult urának könnyû volt a szemeit
 2   1,  27|         a Balassák fõerdésze, a boldogult Kiss János. Még most is
 3   1,  27|     kápolna állt, melyet a báró boldogult anyja, egy Szerencsy-leány,
 4   1,  28|          Az isten jó, ezt már a boldogult atyád, az én édes uram,
 5   1,  29|        Legjobban megmondá azt a boldogult Huszákné, mikor a vendégei
 6  II,  7 |       meri valaki az õ istenben boldogult »Szepi bácsiját« az olyan
 7  II,  36|     járt a londoni egyetemen, a boldogult első nejétől maradt Károly
 8  II,  38|      mahagóni dobozát, mely még boldogult édesanyjától maradt, hogy
 9  II,  51|         öntõl kölcsönzi...~- És boldogult üzlettársamtól, Lamiel.
10  II,  51| tiszteletreméltó nevét öntõl és boldogult üzlettársától, Mr. Susseytõl
11  II,  59|         rózsatõn mereng, melyet boldogult anyja ültetett másfél év
12  II,  60|         Máskor meg így szólt:~- Boldogult apád nekem ajándékozta e
13  II,  60|   megérem ezt az örömet! Mintha boldogult férjem szólana hozzám a
14 III,  1 |  legõszintébb jeleivel elmondja boldogult neje halálát, amint a szegény
15 III,  8 |          minélfogva alkalmasint boldogult is.~Ámbár már évtizedek
16 III,  55|    Alfréd, aki lemondott, akkor boldogult, amikor lemondott. Rózsaszín
17  IV,  26|    Selmecbányáról. Megérdemli a boldogult, mert derék, jellemes, szavatartó
18  IV,  28|  vétekbe esnék ezek ellen, amik boldogult fiam halálát okozták, összes
19  IV,  61|        doktornak, aki a szegény boldogult férjét gyógyította.~Jószívû