Rész, Fejezet

 1   1,  24|      csalitos alján a két szürkén Bogozy Miklós bácsi. Tréfás, jóízû
 2   1,  24|     toldotta meg a mellettem álló Bogozy.~Én is elmorogtam a nevemet.~-
 3   1,  24|         vannak képezve.~- Halljuk Bogozy bácsit. Halljuk a malacok
 4   1,  24|          akarok inni, vért, vért!~Bogozy bácsi fölkapott az asztalról
 5   1,  24|          Míg ott ültem mellettük, Bogozy bácsinak fogyott ki a pénze,
 6   1,  24|        húzott be, de genere Kund.~Bogozy bácsi kivette a tárcáját.~-
 7   1,  24|        ajánlkoztak. De minthogy a Bogozy fogata állt elõ elsõnek,
 8   1,  24|          vagy?~- Sajnos - felelte Bogozy sötéten.~- És hol?~- A törvényszéknél -
 9   1,  24|              tért vissza a témára Bogozy. - No persze, a négyes fogat.
10   1,  24|     szemeit a szürkülõ éjszakába.~Bogozy vidáman lökött meg oldalba:~-
11   1,  24|           köszönöm - kiáltá utána Bogozy, aztán engem figyelmeztetett: -
12   1,  24|       útbahajló gally megcsapta a Bogozy arcát; fölserkent.~- Miféle
13   1,  24|           nem vagyok - viszonozta Bogozy a bemutatást arisztokratikus
14   1,  24| huszárjaikat útközben, mint ahogy Bogozy mesélte. A kocsik mellett
15   1,  24|     ezeket? - kérdém csodálkozva.~Bogozy a fülembe súgta:~- Hát nem
16   1,  24|          keresztkérdésekbe fogtam Bogozy uramat.~- Hát ezek az urak
17   1,  24|        meg, öreg, õrültté teszel.~Bogozy a vállát vonogatta és a
18   1,  24|        Paperlapap! - vágott közbe Bogozy hevesen. - Ugyan kit csalnának
19   1,  24|          van?~- Oh jaj - nevetett Bogozy, olyan jóízûen, mint egy