Rész, Fejezet

 1   1,  32 |      városból, mit látván az öreg Attila, fölkiáltott: »Katonák,
 2  II,  5  |        szép pej csikaját, amit az Attila gyerek alá nevelt. Ugyan
 3  II,  5  |       pusztíthatja a bakatort. Az Attila gyerek nem gondol vele.
 4  II,  5  |     odafut és látja, hogy a saját Attila fiának lábába lõtt, ki szintén
 5  II,  5  |          bokájáig.~Ez volt Harcsa Attila ügyvédjelölt.~- Szerencsés
 6  II,  5  |    urambátyámnál... kurentálom...~Attila úrfinak az a szokása volt,
 7  II,  5  |        tõle. Világosan emlékszem.~Attila úrfinak kiesett szájából
 8  II,  5  |   befordult a fal felé aludni.~Az Attila gyerek fölemelte makra pipáját,
 9  II,  5  |           kapujánál búcsúztak el.~Attila kétségbeesett, keresztülfutkosta
10  II,  5  |     szendereg-e Ezékiel bácsi? Az Attila gyerek fontos, szomorú ábrázattal
11  II,  5  |       magát a földön és kacagott.~Attila és Kubacsek odarohantak
12  II,  5  | Gyilkosság! - kiáltott föl tompán Attila. - Szegény atyám! Mi lesz
13  II,  5  |         mert téged megölni?...~Az Attila gyerek talán sírt volna,
14  II,  5  |             ordított aggodalmasan Attila.~- Mit? Hol? Kik? Veszett
15  II,  5  |           Iszunk rá egyet.~Még az Attila gyerek is nevetett.~Harcsa
16  II,  5  | irományokat.~Kubacsek, Pilászi és Attila megdöbbenve néztek a sápadt,
17  II,  5  |              Szent isten! Igazán?~Attila majdnem összeroskadt a veszteség
18  II,  5  |      Adjatok még egy pohár vizet.~Attila vitt neki egész korsóval.~
19 III,  116|        magyaroknak? Legfeljebb az Attila hármas koporsóját mossa