Rész, Fejezet

 1   1,  13 |       szemünk elõtt, a figyelem elfordult a rejtélyes öregrõl s mindenki
 2   1,  14 |    borult Balduin nyakába, majd elfordult, bezárkózott mellékkamrájába,
 3   1,  15 |   irtóznak a vértõl.~S a király elfordult a szívet facsaró látványtól;
 4   1,  16 |      kár a pálinkáért… Némelyik elfordult, fejét rázta: »De már azt
 5   1,  23 |    belsejében.~Prakovszky tehát elfordult neheztelésében az emberektõl,
 6   1,  25 | Lesütötte a szép kék szemeit és elfordult, mintha egy nagy titok lett
 7  II,  3  |   nézett öreg szolgájára; aztán elfordult tõle.~- Igaza van kendnek.~
 8  II,  4  |   helyemen találtok.~A fiskális elfordult, hogy valahogy észre ne
 9  II,  53 |         ismét, azután nyugodtan elfordult és a padlóra nézett hosszan
10  II,  60 |        s hogy azokat letörölje, elfordult Katicától, mialatt az egy
11  II,  99 |   nagyon s ha oly villámsebesen elfordult az ölelõ karoktól, az csak
12  II,  127|          s ha oly villámsebesen elfordult az ölelõ karok elõl, az
13  II,  141|     erényei elõtt, a bécsi ifjú elfordult tõle közönnyel.........~.......~
14 III,  1  |        legyen az enyém!~S azzal elfordult az ámuló asszonytól és csendes,
15 III,  2  |       sose lássam azt a kendõt.~Elfordult durcásan, mintha neheztelné
16 III,  2  |  kiengesztelje, az öreg Filcsik elfordult: »nem ismeri a kisasszonyt«,
17 III,  2  |     törõdnek vele. Isten, ember elfordult tõle, mert istentelen rossz
18 III,  3  |  kiengesztelje, az öreg Filcsik elfordult: nincs szerencséje ismerni
19 III,  56 |     pajkosan, amire az duzzogva elfordult, s eltaszította magától.~-
20 III,  56 |        annyi bánat, hogy a néni elfordult, nem nézhetett rá tovább.~
21 III,  116|  fésülködik?~S azzal megvetõleg elfordult tõlem, s az elõbbi bús mogorvasággal