Rész, Fejezet

 1   1,  10|                           A MI HŐSEINK~ZÁHONY ÉS GRACZA TÖRTÉNETE~1882~ ~
 2   1,  10|             egy szegény falusi kántor, Záhony volt az egyik s egy bocskoros
 3   1,  10|       mindnyájunknak menni kellett.~Jó Záhony Györgynek legalább nem kellett
 4   1,  10|                ha át nem jár hozzá vak Záhony, a pribolyi kántor, akivel
 5   1,  10|              Egy napon megint elõhozza Záhony:~- Hallod-e, Péter? Látszani
 6   1,  10|            maguk« volt - õnélkülök.~De Záhony ma egész délután komoly
 7   1,  10|               magáról, hogy: »Hallod-e Záhony, meggondoltam magam az éjjel,
 8   1,  10| ébresztgetésére a néhai Szurdok János (Záhony uram elõdje) által készített
 9   1,  10|              az oka mindennek?~- Ki? A Záhony?~- Hát persze, hogy a Záhony.
10   1,  10|           Záhony?~- Hát persze, hogy a Záhony. Ez éjjel virradóra odajött
11 III,  1 |           háború« zaja, amikor Gracza, Záhony Brezináról tettek kirohanásokat.
12 III,  1 |              ez vagy Gracza lesz, vagy Záhony. Náluk láttam ilyen pénzt…
13 III,  1 |                 hogy vagy Gracza, vagy Záhony. Ide jött a brezinai bacsához.~
14 III,  1 |                Éppen ilyen nagy selyma Záhony, ha vászoncselédet lát.~-
15 III,  1 |          lennie.~- Tesz is az valamit! Záhony olyan nagy »gaukler«, ki
16 III,  1 |               volt elhinni, hogy a vén Záhony lenne az a deli ifjú.~-
17 III,  1 |             megbolondul.~- Szakasztott Záhony! - rikkantott föl kedvteléssel
18 III,  1 |        lehangoltan, egyrészt, mert nem Záhony a vendég, másrészt bosszantotta,