Rész, Fejezet

 1   1,  9  | Elképedtem e kijelentésre, de nem tartottam azt semmi egyébnek, mint
 2   1,  11 |       sokat, mert mindig behunyva tartottam a szemeimet, de a fülemet
 3   1,  12 |        Hajdú Jánosnak, mert attól tartottam, hogy ha nálam lenne, szabadon
 4   1,  22 |        vevõ. Én csak a szerelemre tartottam eddig boltot. De nem tesz
 5  II,  34 |     állatot nyakánál fogva erõsen tartottam, s egész hidegvérûen metszettem
 6  II,  34 |      melyet valamennyinél jobbnak tartottam. Elhatároztam, hogy a pincébe
 7  II,  36 |          inkább futva, mint menve tartottam a rendõrséghez. A rendõrségi
 8  II,  43 |         napig. Eleinte irgalomból tartottam, most pedig már ki is érdemli
 9  II,  101|         botot, hanem örökké rajta tartottam a hiányos részén a tenyeremet;
10 III,  105|        volt.~Egy nagy sárga házba tartottam.~- Kolportõr vagyok.~- Igen?
11 III,  109|         volt. Egészen a markomban tartottam a mandátumot!~Pedig csak
12 III,  128|          ütötte meg orromat. Arra tartottam tehát. Talán ég ott valami?~
13  IV,  1  |   szennyes érzés volt. Hiszen azt tartottam, hogy egy szent - mintha
14  IV,  13 |   kezembõl, mert az ingénél fogva tartottam.~- Hagyjon engem! - szólt
15  IV,  64 |       szám a kezem közt volt. Itt tartottam. Oda sem kellett volna adnom.~
16  IV,  69 |   Bulykainét? Hiszen csak okosnak tartottam eddig!~Elgondolkoztam. -
17  IV,  92 |      menjen. Egyenesen megtiltom.~Tartottam magamat, noha erõsen ostromoltak
18  IV,  92 |           tett.~- Micsoda? Én nem tartottam meg a dekrétumot. Hát kínáltalak