Rész, Fejezet

 1   1,  2  |         meglehet, hogy egyszer majd számon fogom kérni öntõl, mert
 2   1,  2  |          önnel! El ne feledje, hogy számon fogom kérni.~Sásdy könnyed
 3   1,  10 |       versekbe nem szedik, királyok számon nem tartják, csak a jó palóc
 4   1,  13 |       beérte az õ törzsvendégeivel, számon tartotta õket, mint a jó
 5   1,  14 |          mindegy az, hiszen ki kéri számon, hogy mi történt veled?~
 6   1,  25 |           látták is, tudtak felõle, számon tartották, ide, magunk közé
 7  II,  3  |        megszúrni, a lelket nem kéri számon senki.~De hát mit is csinálna
 8  II,  6  |      nincs-e közöttük »tizenhármas« számon végzõdõ. Õ azt venné meg,
 9  II,  11 |      pokolba; senki sem kérte volna számon, mert nincs egyetlen férfi
10  II,  24 | következhetett második.~És most már számon adván az olvasónak az »Arany
11  II,  46 |           Azt hitte, hogy a hölgyek számon fogják kérni tõle a forintot
12  II,  72 |         Miksa, mint lovagias férfi, számon kérem ezt öntõl.« Igen,
13  II,  78 |     elindultam az Európa felé, hogy számon kérjem azon ismeretlen hölgytõl,
14  II,  139|  szállította le.~A jövendõ századok számon fogják kérni a kocsispoézist,
15 III,  8  |               Ne volna csak lakat a számon!…~- De nekem csak megsúgod?~-
16 III,  83 |            megijedt tettétõl, hátha számon kérik tõle Száldobosit -
17 III,  100|       neveznek. Ha az ítélet napján számon kéri tõlem az isten, mit
18 III,  118|            dolog sül ki, ha egyszer számon találják tőle kérni a közpénzeket.~