Rész, Fejezet

 1   1,  14 |        rejteni - felelte a nápolyi sóhajtva -, mert tudtam, hogy megszereted.
 2   1,  15 |            ez mind a tied? - kérdé sóhajtva.~- Mind az enyim, de ti
 3  II,  20 |        szedett világbontó esemény, sóhajtva fordít az elsõ lapra s valódi
 4  II,  48 |          Istenem istenem! - rebegé sóhajtva, s azzal szomorún kisompolygott
 5  II,  59 |          asszonyom! - felelte Mari sóhajtva.~- Akkor kénytelenek vagyunk
 6  II,  73 |      lapokból, hogy háború készül, sóhajtva mondja:~- Vér! Megint vér!
 7  II,  102|       nyílásra csábította, melynek sóhajtva engedének, megperzseli tüzes
 8 III,  1  |         kisasszonyom!~Luppán lovag sóhajtva bólintott a fejével.~- Én
 9 III,  8  |          hibája ne lenne - Kupcsik sóhajtva.~- Micsoda hibája?~- Nem
10 III,  19 |         Tán ez is onnan került ki?~Sóhajtva teszi rá kezét a cukrászbolt
11 III,  19 |      kiolvasta a pulpitusra.~János sóhajtva nézett az utolsó forint
12 III,  70 |             ki tehet róla… - szólt sóhajtva -, az isten ellen nem tehetünk.~
13 III,  99 |      elõdök…~Sokszor simogatja meg sóhajtva unokája, ifjabb Párdy György
14 III,  118|        tüstént a lemondását.~Leült sóhajtva egy székbe, s reszketõ kezekkel
15 III,  121|            s Szomorhoz lépve, nagy sóhajtva felkiált:~- Vesztettem pajtás!~
16 III,  137| magasztalja?~Maga a tisztelendõ úr sóhajtva szokta mondogatni otthon:~-
17 III,  140|           hónapról?~- Mind - mondá sóhajtva.~Aztán fölkelt, és fölvett
18  IV,  82 |            vicispán voltam - mondá sóhajtva, s szemei felragyogtak (