Rész, Fejezet
1 1, 4 | felel az öreg kurtán és sértõdve. - Az-e kegyelmed is?~-
2 1, 11| Polka húgom - sóhajtott fel sértõdve -, nem mindég voltál te
3 1, 12| Ostort? ezeknek? - duzzogott sértõdve. - Csak senki sem bikkmag,
4 1, 15| visszavenni szavát - szólt sértõdve -, én megadom magamat.~Mátyás
5 1, 17| gyönyör van-e benne?~Mária sértõdve rázta meg a fejét s a szép
6 1, 18| állította meg a kocsit s sértõdve mondá Kártonynak, ki egy
7 1, 20| Pista ellenben dacosan, sértõdve dülöngette székét a falnak.
8 1, 21| fogadtatás miatt szinte sértõdve a haramiavezér. - Én vagyok
9 1, 34| rögtön elsüllyed a föld alá. Sértõdve dúlt-fúlt a boltban napokig,
10 1, 34| Megszúrta ez a szó Apró uramat, sértõdve fordult a bíró felé kemény
11 II, 96| titkárával magára vette a címet s sértõdve ment haza a páholyból.~-
12 III, 1 | marad akkor nekem?~A bacsa sértõdve nagy szemeket meresztett
13 III, 2 | malomban - felelte Vér Klára sértõdve s hátat fordított Jánosnak.~
14 III, 56| apróságok-e? - gyulladozott sértõdve a sógor. - Három mázsa tíz
15 III, 57| szokatlanul csendesen, majdnem sértõdve -, mindössze meg vagyok
16 III, 87| Hirtelen ráütött a kezemre, és sértõdve kelt fel.~- Sohasem fogom
17 IV, 17| tizenhárom krajcárt!~S azzal sértõdve felkapja a kaszát.~- Gyerünk,
18 IV, 21| türelmébõl az öregúr, és sértõdve mondá a bajuszát rágva:~-
|