Rész, Fejezet

 1   1,  1  |      becsületes ember volt, isten nyugosztalja meg szegényt!… Írást is
 2   1,  2  |       volt ám a szolgabíró… isten nyugosztalja meg! Akkor volt még egy
 3   1,  8  | megtalálod a titok kulcsát.~Isten nyugosztalja meg szegény ifiasszonyomat
 4   1,  23 |     kikapó természetû volt, isten nyugosztalja), az öreg hajporozott dáma
 5   1,  26 |        öreg »Presse« pedig, isten nyugosztalja, azzal az indokolással közölgette
 6   1,  27 |    Horváth Elek alispán úr, isten nyugosztalja (már ti. Horváth Eleket),
 7   1,  34 |        foltokkal, amíg élt, isten nyugosztalja meg ott, ahol van, mint
 8  II,  1  |           öreg Kakuk János, isten nyugosztalja meg szegényt.~Talán azért
 9  II,  7  |         az édesanyja élt, - isten nyugosztalja meg! - legalább veszekedni
10  II,  15 |     Bizony nagy ember volt, isten nyugosztalja! Kár, hogy oly röviden búcsúzott
11  II,  17 |       teljes ellátás -, hát isten nyugosztalja meg és mentse meg a feltámadástól.
12  II,  85 |      megboldogult plébános, isten nyugosztalja a haló porában jó gazda
13  II,  95 |      felsõvárosi temetõben. Isten nyugosztalja, ha ugyan nyughatnak!~Úgy
14 III,  1  |            Jó asszony volt, isten nyugosztalja. Meg is érdemelte a tisztességes
15 III,  23 |         alak Bibith Pál is. Isten nyugosztalja meg a szegény öreget, ha
16 III,  56 |         volt a kezem alatt… isten nyugosztalja meg. Én tápláltam, nem kegyelmed.
17 III,  82 |   becsületes ember volt, az isten nyugosztalja… úgy szerettem, mintha a
18  IV,  128|      megboldogult édesapám, isten nyugosztalja, az volt valamikor kocsis