Rész, Fejezet

 1   1,  4  |      emlegetni, - sóhajtott a fiú elborult homlokkal.~- Magam is azt
 2   1,  4  |        beteg elõtt, sokáig nézett elborult, zavaros szemeibe, mintha
 3   1,  23 |        Mégis erõs barom az ember.~Elborult velem a világ. Hát így vagyunk?
 4   1,  27 |        Balassa homloka még jobban elborult.~- De ez esetben, mondja
 5   1,  29 |      azelõtt.~A Gregor vidám arca elborult, sõt, mintha a szemei is
 6   1,  34 |              Itt a bûnjel - hörgé elborult homlokkal, s mint a tüzes
 7  II,  15 |         összehúzott szemöldeivel, elborult homlokával úgy állott ott
 8  II,  36 |           tette ki.~Harry homloka elborult egy pillanatra, de csakhamar
 9  II,  77 |      csaptam a hónom alá.~És íme, elborult tekintetem egyszerre fennakad
10  II,  127|          Mari szép márványhomloka elborult.~- Egy jósnõ, ki a városligeti
11 III,  28 |      szíve van annak a királynak!~Elborult szemem elõtt a világ, fejem
12 III,  46 |             Míg egyszer csak újra elborult a Mimike homloka: eszébe
13 III,  60 |           gyanakodva s tündérarca elborult. - Hátha nem ereszteném…
14 III,  78 | megköszönném.~Brana bácsi homloka elborult - mire kitört a kedélyes
15 III,  96 |     esetet kérdezgette, egyszerre elborult minden homlok, és senki
16 III,  116|      feleségével összeölelkezett, elborult egy kicsit az arca:~- Ejnye,
17 III,  148|    kérdezgetni kezdett, egyszerre elborult minden homlok, és senki
18  IV,  2  |   kézdörzsölve morogja, ha vértõl elborult szeme rátok esik: Ejnye,
19  IV,  2  |     sokszor elnézte a kis virágot elborult homlokkal…~Egyszer a kis
20  IV,  97 |         mama, gonosz sejtelmektõl elborult arccal.~- A hatóság nyomban
21  IV,  117|             nyögtem szomorúan, és elborult elõttem a világ.~- Megcsalt! -