Rész, Fejezet

 1   1,  11 |      Sótony. - Én itt várlak be.~S lefeküdt a szénából csinált nyugágyra,
 2   1,  12 |            A fehér kutya nyugodtan lefeküdt eleibe a négy lábára, és
 3   1,  12 |            bent az esti imáját, és lefeküdt.~Alig aludott egy órát,
 4   1,  13 |     pályázott, hol is levetkõzött, lefeküdt, üvegeket melegíttetett
 5   1,  18 |            helyet keresve. De ahol lefeküdt, ott átszivárgott a zuhogó
 6   1,  21 |           a lovakat, Palkó!« aztán lefeküdt hasmánt a szekérben, úgy,
 7   1,  22 |          bevágta, másnap estefelé, lefeküdt a kemencepadkára, a csizmáit
 8   1,  29 |          szögön.~- A szobalány már lefeküdt, kérem alásan. Majd fölvezetem.
 9   1,  29 |             a sötétben levetkõzött lefeküdt.~- És aztán?~- Bah, hiszen
10   1,  34 |     rosszat álmodtam - dörmögte. - Lefeküdt már Kati?~- Még haza se
11  II,  7  |            eloszlottak, s a család lefeküdt. Nem tesz semmit! - ha lefeküdtek,
12  II,  43 |           az istállómba osont; ott lefeküdt és reggelre meghalt. Mikor
13  II,  129|            éjszakát kívánt neki és lefeküdt, öreg szemeit csakhamar
14 III,  81 |           a tíz körmével belülről.~Lefeküdt az eperfa alá a ház előtt,
15 III,  83 |           a rózsák kezdtek nyílni, lefeküdt és sohasem kelt fel többé.
16 III,  148| szétoszlottak a vendégek, a pap is lefeküdt, mély csönd lett a parókián.~
17  IV,  27 |         Dehogy nincs! Fáradt volt, lefeküdt még mielõtt hazajöttünk
18  IV,  97 |        nincs már meg.~Levetkõzött, lefeküdt az ágyba, kilelte a hideg,