Rész, Fejezet

 1   1,  10 |    kitörülte szemeibõl Borka a könnyeket, s azt a kezét, amellyel
 2   1,  12 |        az öreg, és kitörülte a könnyeket a szemeibõl. - Oh, felséges
 3   1,  17 | elkárhozzék.~Mária kitörülte a könnyeket a gyönyörû szemeibõl, aztán
 4   1,  17 |     Mária kitörülte szemébõl a könnyeket, tudta már, hogy meg nem
 5   1,  25 |      van?~Kitörülte szemébõl a könnyeket.~- Bizony nem tudom, kérem.~
 6   1,  27 |      lopva s látván a szivárgó könnyeket az özvegy fekete szemeiben,
 7   1,  34 |     meg az összetiport termés, könnyeket facsart ki a szemembõl.
 8   1,  34 |    burok, kitörülte szemébõl a könnyeket s parancsolón intett Lõrincnek:~-
 9  II,  21 |       gyermek szemeibõl keserû könnyeket.~Állapota napról napra rosszabb
10  II,  99 |      bírta elállítani szemeibe könnyeket csaló édes kacagását.~-
11  II,  127|    bírta elállítani a szemeibe könnyeket csaló édes kacagását.~IV.
12  II,  135|      utazik... Ákos úr majdnem könnyeket hullat az önvád miatt. De
13 III,  1  |       beszéli, elérzékenyítik, könnyeket facsarnak szemeibõl és mégis
14 III,  1  |      és elgyengült szemeibõl a könnyeket törülgeti.~- De nem, nem!
15 III,  75 |        is hagytuk el, minek?~S könnyeket törült ki szemeibõl.~- Mit
16 III,  102| hirtelen kitörülte szemeibõl a könnyeket.~- Nem igaz, én nem tudtam -
17 III,  148|  szemébõl piszkos ingujjával a könnyeket, de azért még folyton szivárogtak,
18  IV,  101|   Azután kitörülte szemeibõl a könnyeket és elindult a gyalogúton.