Rész, Fejezet

 1   1,  1  |      Nagy megerõltetésébe került kimondani; de már kimondta. Sebesen
 2   1,  2  |         megint egy igét nem bírt kimondani. Alphonsine hévvel folytatá:~-
 3   1,  4  |         néma gondolat, mit akkor kimondani sem tudtak, csak csírájában
 4   1,  6  |         néma gondolat, mit akkor kimondani sem tudtak, csak csírájában
 5   1,  7  |        néma gondolat, amit akkor kimondani sem tudtak, csak csírájában
 6   1,  8  |        királyig« is elfelejtette kimondani, ami miatt holta napjáig [
 7   1,  9  |           a »négy tizes« után is kimondani?~XIV. FEJEZET~(E fejezetben
 8   1,  20 |       már csak súgni való és nem kimondani.~A pletyka tovább szimatolt,
 9   1,  23 |       próbáltam is határozatképp kimondani magamban, azaz meg akartam
10   1,  31 | gyermekekkel:~- No, melyik tudja kimondani: Dráva, Rába, Rábca rákja
11  II,  11 |   elállni ama nehány szótól, mit kimondani akar, kezével görcsösen
12  II,  46 |  világért nem bírt egyetlen szót kimondani, csak nagy, bámuló szemeit
13  II,  89 |  Irodalmi mûvem! Oh, milyen édes kimondani, leírni e szavakat. Az én
14  II,  107|        gondolat, most merem csak kimondani itt a »hét történetében«.
15  II,  135|       eshetõséget. Annál kevésbé kimondani...~De azért mégis nyomta
16 III,  109|        választók nem igen tudják kimondani. Azért jöttem hát önhöz,
17  IV,  45 |      hibát sejtett (de nem merte kimondani, majd kisül az magától),
18  IV,  69 |     szabad; isten ments ilyesmit kimondani a »teremtés remekére«. Hiszen