Rész, Fejezet

 1   1,  21 |       szolgált. De most csak azt kérdem, nem láttad-e az úton Kártyit
 2   1,  24 |        mit tart ott az õrnagy? - kérdem a szomszédomhoz hajolva.
 3   1,  26 |       Hankát.~- Ki az a Hanka? - kérdem, csak hogy éppen szóljak
 4   1,  28 |         volt az a vörös ember? - kérdem, egy csipetnyit véve a burnótból.~-
 5  II,  36 |       sem szebben, nemesebben de kérdem mármost, hol van az megírva,
 6  II,  51 |     kerevetre ült. - Még egyszer kérdem, ön az, Lamiel?~- Azt hiszem,
 7  II,  76 |        megszöktetni?~- Igen, azt kérdem. De egészen biztos ön abban?~-
 8  II,  125|         van állítva. Mármost azt kérdem én tõled, mit tennél, ha
 9 III,  67 |      Spangát ösmerted-e, öreg? - kérdem tõle ma reggel, midõn azzal
10 III,  120|         Hát kell-e még valami? - kérdem gúnyolódva.~- Hogyne kellene.
11 III,  140|          Hát most ki halt meg? - kérdem, nevetésemet alig bírva
12  IV,  22 |         is igaz!) Mármost tehát, kérdem én, miképp támadhat a polgármester
13  IV,  28 | használta«. Igen, de mármost azt kérdem, ki határozza azt meg, hogy
14  IV,  84 |       Kondorosy Gábor!~- Nem azt kérdem én! - volt a válasz - mert,
15  IV,  120|    hörgém lázasan. - Most már én kérdem öntõl, »igen«-e, vagy »nem«?~
16  IV,  121|        motyogva valamit.~- No? - kérdem. - Mi történt?~- Letettem -
17  IV,  144|       Hát a kis Marci hol van? - kérdem tõle.~A gyerekeknek is az
18  IV,  151|      gyógyulok ki a tífuszból? - kérdem félénken.~- Hat hét múlva.~