Rész, Fejezet

 1   1,  1  |    jajveszékelés hallatszott ki… Ne hagyd magad! Segítség! Üssed,
 2   1,  5  |            Tönkre vagyok téve. Jaj, hagyd abba. Meghalok, megőrülök
 3   1,  12 |    nagyságos fejedelemasszonynak!~- Hagyd abba most azt!~- De nem
 4   1,  22 |            hangon felkiáltott:~- Ne hagyd magadat metélni, János!
 5   1,  24 |             elmorogtam a nevemet.~- Hagyd el - szólt nevetve -, téged
 6   1,  25 |        nyúlnom; a hatodik…~- Ugyan, hagyd a pokolba! Ha nem volna
 7   1,  29 |    tolmácsolta Zsuzsinak~- A lámpát hagyd künn az ajtónál, te leány.
 8   1,  34 |         kaptál, az a tied. Most már hagyd abba, Kolowotki, mert nem
 9  II,  44 |            minden ember, testvérek? Hagyd itt nekem a poharat és a
10  II,  104|          mindenre születni kell.~Ne hagyd magad, »nyomorult«! Te vagy
11  II,  104|     kertetekben reggelenként!...~Ne hagyd magad, »gazember«! hiszen
12  II,  126|         következõ szavakat hallá:~- Hagyd el ezt a házat, itt lakik
13  II,  138|            mentési munkálatoknál.~- Hagyd el: majd találok én neked
14 III,  1  |              Hej, bojtár, hallod-e, hagyd a csengõket: mást gondoltam.
15 III,  1  |    vigyáznia. Meg is teszi emberül. Hagyd békességben! Eredj utadra.~-
16 III,  75 |       Hogyan? Kendnek? Nem értem…~- Hagyd abba, ne faggasd - szólt
17 III,  94 | zavarodottan dadogá:~- Nem, felség… hagyd meg õt nekem… mert megszoktam…
18 III,  148|         hogy az nem bolondul meg.~- Hagyd el. Ma már semmi sem lehetetlen.