Rész, Fejezet

 1   1,  11|         bátyám - szólt fennhéjázó gúnnyal Sótony. - Nem kell neked
 2   1,  12|     diadalmasra, szánalommal vagy gúnnyal nézne mindenki.~Hiszen nem
 3   1,  12|        bõven - tette hozzá keserû gúnnyal -, ha elfogy, ad az ország.~
 4   1,  14|     vágott vissza Korláthy metszõ gúnnyal…~Igen, metszõ gúnnyal, mert
 5   1,  14|      metszõ gúnnyal…~Igen, metszõ gúnnyal, mert az erkölcs-bírák és
 6   1,  14|           most már bátran, kihívó gúnnyal nézte végig a csipkébe göngyölt
 7   1,  15|    rokonunk - szólt fel kesernyés gúnnyal -, és jó munkát! Miben hivataloskodik
 8   1,  18|    szegény atyját! - szólt metszõ gúnnyal, feszesen felállva. - Van
 9   1,  26| érzéketlen maradt a Hanka és csak gúnnyal válaszolt. Akik pedig csúfolták
10   1,  27|     nagyszerû - szólt véghetetlen gúnnyal. - Talán násznagynak akar
11   1,  31|         lator - kiáltá rá megvetõ gúnnyal. - Hát alma kell? S úgy
12  II,  24|      udvarában - jegyzi meg finom gúnnyal õméltósága.~- Uram! - mondá
13  II,  24|          jegyzé meg a grófné némi gúnnyal -, háromszázezer forint
14  II,  38|          itt - mondá a tiszt némi gúnnyal.~- Õ tegnap beszállt hozzám.
15  II,  60|   ismernek? - szólt - grófné némi gúnnyal. - Íme itt van névjegyem.
16 III,  2 |         én búzám? - kérdé fojtott gúnnyal az ablakoz lépve.~- Nem
17 III,  58|    szörnyû lépésre? - kérdém némi gúnnyal, amit azonban Rosenblüh
18  IV,  44|       lenne - folytatá rettenetes gúnnyal, s úgy rémlett, mintha az