Rész, Fejezet

 1   1,  27 |        bárkájába, azt hinné az új emberiség (ha el tudná õket olvasni),
 2   1,  33 |       hódító Napóleonnál. Amit az emberiség célszerût, szépet vagy kényelmeset
 3   1,  34 |           elmerengtek a lét és az emberiség rendeltetésének nagy kérdésein
 4   1,  34 |    elhinni. Csak még nem tudja az emberiség. De majd elterjed. Nem adok
 5  II,  16 |           poétát jósolt bennem az emberiség, e lovak egyikét, a még »
 6  II,  19 |     Mindennap akad »Geschäft«. Az emberiség nem okosodik: vagy ha okosodik
 7  II,  97 |           elõbb kiszolgáltatja az emberiség ítéletének, s amit az ítél,
 8  II,  97 |       Mert sebesen suhantok el az emberiség fölött, s az nem elég leleményes,
 9  II,  109|           az éjszakába.~Mindég az emberiség szerényebb fajához számítottam
10 III,  19 |         volna, boldogabb lenne az emberiség és mégis a pénz szükséges
11 III,  36 |           sokan botlanak bele.~Az emberiség nem okosodik, vagy ha okosodik
12 III,  60 |         ismerem be róluk, hogy az emberiség formáját isten után õtõlük
13 III,  87 |          már nincs semmi szent az emberiség elõtt…~- Még a stílusomat
14 III,  115|        szent felsége kiszemelt az emberiség megmentésére a közel romlástól.
15  IV,  45 |          a szabók iránt! Az egész emberiség üldözi õket.~Én melléjök
16  IV,  131| egyszerûbb dolog kellene, hogy az emberiség megjavuljon.~- Hát mi van
17  IV,  131|        Volt-e olyan idõ, mikor az emberiség a vallás balzsamát nélkülözhette?
18  IV,  131|      biztosítsa. S higgye meg, az emberiség nagy alkotásai mind a vallás