Rész, Fejezet

 1   1,  9  |       becsületes, nyílt arccal.~A bíró élesen nézett erre az arcra: a
 2   1,  13 |               Druzsba úr jéghidegen és élesen. - Látom, hogy a kisasszony
 3   1,  20 |             vagy magyarázatot? - kérdé élesen az öreg.~- Az mindegy.~-
 4   1,  27 |           keblébõl és megfújja. A hang élesen süvít s száll, száll az
 5   1,  29 |             isten verje meg! Megszólal élesen a csengettyû a kapu alatt.~-
 6   1,  29 |               És ki ön? - kiáltott fel élesen, idegesen az ablak melletti
 7   1,  31 |                 hogy még egyszer olyan élesen ugasson, mint valaha fiatal
 8   1,  31 |                szempillanatban odakünn élesen, harsányan kukorékolt egy
 9   1,  31 |                de már nem ért rá, mert élesen közbecsikorgott a kapu,
10   1,  32 |                És ön tán nem? - kiáltá élesen Kobolinszky.~Sajátságos
11  II,  5  |                 egy-egy eltévedt csikó élesen nyerít fel a mezõn elveszett
12  II,  36 |         bátyjával.~Az utolsó szavaknál élesen szólalt meg ott kint a kapus
13  II,  120|           német nyelvet ? kérdé - tõle élesen.~A fiú felemelkedett ülõ
14 III,  43 | csengettyûgombot.~Az átkozott szerszám élesen cseng benn, majd csikorog
15 III,  114|               megállt a kerítésnél, és élesen kérdé:~- Ki van itt, ki
16 III,  116|               fordítá ónszínû arcát, s élesen nézett meg.~- Nehezen várta
17  IV,  47 |            közt babrálván még most is, élesen fölkiáltott.~A házbeliek
18  IV,  106|             féloldalt Koós uramra, aki élesen merõn tekintett a betyár