Rész, Fejezet

 1   1,  3  |          azt nekem pótolni senki.~- Dehogynem.~Marci felugrott, levette
 2   1,  4  |               nyájaskodék Erzsike - dehogynem fáradt el, dehogy… látszik,
 3   1,  9  | Túróspalacsintát.~- Nem szereted?~- Dehogynem…~- Hát akkor hogy tudsz
 4   1,  17 |              Semmi se történt.~Azaz dehogynem történt, dehogynem. Addig-addig
 5   1,  17 |             Azaz dehogynem történt, dehogynem. Addig-addig kérdezgették
 6   1,  18 |        szíve megválni a Bogárkától? Dehogynem fáj, dehogy, hanem ha kénytelen
 7   1,  20 |        csillantak meg egy percre.~- Dehogynem - mondá elvakulva Pista;
 8   1,  23 |             tehén! Hogy nem esztek? Dehogynem esztek! Mit is akartam mondani.
 9   1,  27 |  parasztleánynak nem voltam szép?~- Dehogynem szívem, csakhogy akkor haragudtam
10   1,  31 |         tudja az úr, ki halt meg?~- Dehogynem, csak azt nem tudom, minek
11   1,  31 |            csodálkozék az öregúr.~- Dehogynem. Hiszen akkor nem volnék
12  II,  68 |           magához méltó szívet?~Oh, dehogynem, kérem alássan! Talál biz
13  II,  87 |            a lepkével Szegedre.~Oh, dehogynem éreznek a gyerekek is! Az
14 III,  1  |         Bajjal talál ide a kocsi.~- Dehogynem. Az Olej aklánál volt mondva.
15 III,  1  |          már - hangzott belülrõl -, dehogynem nyitom. Ejnye no, mi járatban
16 III,  15 |           hoz a nagyoknak semmit?~- Dehogynem; hoz az a nagyoknak is.~-
17 III,  137|            Mert talán nem beszélt?~…Dehogynem! Minden áldott gyûlésen
18  IV,  132|          szorul az idõölésre.~Pedig dehogynem. Már egy hét is elmúlt,