Rész, Fejezet

 1   1,  15 | ingerültséggel. - Tévedtem, barátom. Tudnom kellett volna, hogy olyasmit
 2   1,  23 |            Igaz, igaz. De mégis csak tudnom kell, mi volt a levélben.~-
 3   1,  27 |              méltóságos fõnök úr, de tudnom kell felõle egyet-mást,
 4   1,  29 |         Feleljen, feleljen!~- De… ~- Tudnom kell - lihegte lázasan.~
 5   1,  34 |       csizmadia tûkön ült. »Meg kell tudnom - motyogta -, nyomára kell
 6  II,  3  |              De nekem mégis meg kell tudnom, mi történik abban a szobában
 7  II,  70 |           emeleten, s szinte jólesik tudnom, ki a szomszédom, ki a vis-à-vis-m.
 8  II,  99 |       hölgyet kérdezi, uram? Engedje tudnom, miért?~- Oh, az egy igen
 9  II,  127|       hölgyet kérdezi, uram? Engedje tudnom, miért?~- Oh, az egy igen
10 III,  1  |       Krisztina! Te megcsalsz engem! Tudnom kell… akarom!~- Jól van
11 III,  1  |              Igen, ezt mindenekelõtt tudnom kell, Krisztina - felelte
12 III,  8  |           hát ki hihette? Azaz, hogy tudnom kellett volna, miszerint
13 III,  66 |           nem ezt kérdezem. Azt kell tudnom, milyen érzelmekkel viseltetel
14 III,  71 |            jó ismerõseimet.~Jól esik tudnom, mióta öregszem, hogy megvannak
15 III,  115|         teljesítem, akármi. De nevét tudnom kell, ha meg akarom aztán
16  IV,  84 |         közben azt kérdezé:~- Szabad tudnom, a képviselõ úr milyen vallású?~-
17  IV,  111|              És kitõl kapjuk? Szabad tudnom mégis a közelebbi föltételeket?~-