Rész, Fejezet
1 1, 3 | erejébõl felkelni. Az a tudat édesítheti csak meg hátralevõ
2 1, 4 | szerencsére lecsillapítá az a tudat, hogy aki ezt ki merte mondani
3 1, 12 | szívét betöltötte az az édes tudat, hogy õ fogoly.~XI. FEJEZET~
4 II, 78 | miatt, tegye büszkévé azon tudat, hogy nemesen esett el,
5 II, 89 | szívdagasztó büszkeség ez a tudat!~Egy elbeszélés volt, melyet
6 II, 99 | örömérzetem dacára is, melyet azon tudat kelt, hogy végre érteni
7 II, 100| proklamáció - több! - egy tudat az, mely a tekintélyesség
8 II, 100| hogy õ a »legszebb«.~Ez a tudat viszi, vezeti az élet tavaszán
9 II, 109| mellette van. Milyen édes tudat, hogy Clio közvetlen közelben
10 II, 114| valóm a jó hírembõl. Ez a tudat könnyedén vont egyik bûnbõl
11 II, 127| örömérzetem dacára is, melyet azon tudat kelt, hogy végre hát érteni
12 II, 136| Szegeden.~Örömmel tölt el a tudat, ha meggondolom, hogy egész
13 III, 1 | hatvannégy hiányzik. Azon tudat, hogy ön végre is enyém
14 III, 2 | kisleányával. Felbátorított az a tudat, hogy a szomszéd szobában
15 III, 60 | maradnom, lehetetlen. Megölne a tudat, az önvád pazarlásom felett,
16 IV, 64 | sejtelmet?~- Több volt, tudat volt.~- Az a tudat, hogy
17 IV, 64 | volt, tudat volt.~- Az a tudat, hogy a 48-as szám lesz
|