Rész, Fejezet

 1   1,  12 |  húzván a kalapját, kibontá az ostort, s meglegyintette a deli
 2   1,  12 |      sajnálja kegyelmed azt az ostort, ha istent ösmer - rimánkodék
 3   1,  12 |          rimánkodék Dobosné.~- Ostort? ezeknek? - duzzogott sértõdve. -
 4   1,  21 |        kezébe vette a gyeplõt, ostort, hátraszólván:~- Hát ne
 5   1,  23 |   azzal, hogy elvette tõlem az ostort, mert roppantul kímélte
 6   1,  24 |   pityókosan, nem sajnálták az ostort; szinte röpülni látszottak
 7   1,  24 |        vagy a kantárt, vagy az ostort.~- Hát engem ki visz el
 8  II,  3  | csináljon nekem ebbõl a hajból ostort!~Azután sajátságos mimikával
 9 III,  2  |        János meglegyintette az ostort a négy tüzes állat fölött
10 III,  2  |        mondta.~Kieresztette az ostort Gélyi János, röpült a négy
11 III,  10 |    keserûségét, nem kímélte az ostort, akár sima volt az út, akár
12 III,  45 |      utcában. Suska leszállott ostort venni, s ezen ötletbõl Filcsik
13 III,  129|           Akkor hát elõ azt az ostort, vágtasson lóhalálban Sopron
14  IV,  6  |      fiú közberikácsolt:~- Egy ostort!~- Oh, te ostoba! - felelte
15  IV,  78 | Istóknak:~- Ne kímélje kend az ostort, vágja, üsse, úgy röpüljenek,
16  IV,  78 |     Megeresztette hát Istók az ostort s röpült a négy sárkány,
17  IV,  152|       morzsolta, nyomogatta az ostort, s aztán így szólt elpityeredve:~-