Rész, Fejezet

 1   1,  35|          hegyekrõl. »Nézd, nézd, Ninette, milyen elragadó.« Másutt
 2   1,  35|          csipkerózsa virágzott. »Ninette, Ninette, de fölséges valami.«~
 3   1,  35| csipkerózsa virágzott. »Ninette, Ninette, de fölséges valami.«~Ninette
 4   1,  35|    Ninette, de fölséges valami.«~Ninette azonban inkább a lovast
 5   1,  35|      szólt:~- Nekem úgy tetszik, Ninette, hogy téged érdekel az az
 6   1,  35|          Hálával tartozol nekik, Ninette.~Az öregúr szeretett csipkelõdni.~
 7   1,  35|         az nem fog ártani, ugye, Ninette?~- Valamit falatozunk, aztán
 8   1,  35|   aranylevelû fenyõig.~- Hallod, Ninette - szólta el magát -, a patak
 9   1,  35|          ez mi? - kíváncsiskodék Ninette halkan. - Mit süt ez az
10   1,  35|             Brr! - szörnyûködött Ninette - mily utálatos állat!~-
11   1,  35|          a fényképezõkészüléket, Ninette!~Hátul Kozsibrovszky ment
12   1,  35|             El vagy már fáradva, Ninette, mi? Hopp! Tausend krucifix!
13   1,  35|         pléd alatt.~- Nézd csak, Ninette, nézd csak, Ninette. De
14   1,  35|        csak, Ninette, nézd csak, Ninette. De te olyan vagy, édesem,
15   1,  35|   unokahúgával tette ugyanazt.~- Ninette - mondá -, te segítségemre
16   1,  35|         pénzt a kacsintásaiddal, Ninette!~Wraditzné felbiggyesztette
17   1,  35|         Hát neked hogy tetszett, Ninette?~- Még nem vagyok vele tisztában.~-