Rész, Fejezet

 1   1,  12 |        Aztán minden a levegõben van minálunk. Maga a felséges fejedelem
 2   1,  15 |       királyasszonynak:~- Elfér még minálunk ez a két cselédke. Én a
 3   1,  18 |           akirõl írtál? Isten hozta minálunk! De gyertek be, urak, erre,
 4   1,  24 |             a fejét - ez itt szokás minálunk és a szokások mindenesetre
 5 III,  49 |           tekintetes uram, hogy itt minálunk a katolikus részt kezdte
 6 III,  63 |            Szegény magyar urak ott, minálunk, csakhamar megszokták ezt
 7 III,  63 |            orrán át. Egyszóval, nem minálunk volt, mikor a szépséget
 8 III,  116| rom-falaival. Különb falak azok ott minálunk. Egy-egy háromezer holdas
 9 III,  116|         megjön. A felesége ott járt minálunk tudakozódni. Mert a bátyám
10 III,  123|      népszerû ember az önök Jókaija minálunk!~
11 III,  132|         emlékezem már, ott van, ott minálunk! Csakhogy, biz én nem tudom
12  IV,  2  |             Ott van példának okáért minálunk a Balóthy nemzetség.~Apámtól
13  IV,  44 |             mi minden történt ideát minálunk? Elmondok önnek egy esetet.
14  IV,  47 | idõjóslásnak külön minisztere, mint minálunk), elég az hozzá, hogy a
15  IV,  71 |          Egészen más világ az, mint minálunk. Más erkölcsök, más szokások
16  IV,  136|          lovaknak és nem borostyán.~Minálunk pedig, azt hiszem, legföljebb
17  IV,  141|          nehéz dolog az, mint éppen minálunk. Mert egyebütt az ellenzék