Rész, Fejezet

 1   1,  12 |           Köszönöm, sõt inkább magamhoz jöttem egészen, úgyhogy
 2   1,  13 |       A következõ reggel aztán magamhoz veszem a cvikkert és megmutatom
 3   1,  14 |        árva rokonomat fogadtam magamhoz, piciny leány korában, fölneveltem,
 4   1,  28 |    ugye? Mindegy, odavettem õt magamhoz. Azt a bizonyos verseci
 5   1,  35 |   Ezentúl komoly ember leszek, magamhoz váltom õsi birtokomat, Sztrokovicskát,
 6  II,  34 |       szerencsés voltam nõmben magamhoz hasonló jellemre találni.
 7  II,  38 |       hogy azt megõrzés végett magamhoz vegyem. Ha önnek valamire
 8  II,  77 |      jött s mégsem annektálnám magamhoz.~Úgy is tettem, sebesen
 9  II,  103|      egy foga hiányzott, mikor magamhoz vettem, s mai napig sem
10  II,  130|        roskadtam össze...~Mire magamhoz tértem, Fütykös Lázár felém
11 III,  14 | szemekkel. - A kutyák melegek. Magamhoz venném õket éjszakára.~-
12 III,  14 |      társaságában.~Odaintettem magamhoz.~Vonakodva és kedvtelenül
13 III,  128|  melyet én törtem meg, mintegy magamhoz szólva:~- Nem sokat kaparhat
14 III,  129|  jegyzõkönyvet a kijelölésrõl.~Magamhoz vettem a kétezer forintomat,
15  IV,  69 |     valami!~Hohé, kiáltám most magamhoz, önkéntelenül is szájamra
16  IV,  121| találkoztam vele, és odavettem magamhoz.~- Veled hál? És nem félsz,
17  IV,  128|     átfogtam a vállainál, hogy magamhoz szorítsam.~- No, mi az? -