Rész, Fejezet

 1   1,  1  |         becsület, hogy nem járok lesütött fõvel az emberek között,
 2   1,  2  |       jövõt.~A kisleány pirulva, lesütött szemekkel hallgatott.~Mit
 3   1,  2  |          együtt élnek.~A szende, lesütött szemekben csodálatos lány
 4   1,  14 |          tõled.~Az igézõ leányzó lesütött szemei megnyíltak most,
 5   1,  18 |        felkiáltott:~- Ez az!~Egy lesütött szemû földszintes ház lapult
 6   1,  18 |  Marjánszkyé és a Borcsányié, ki lesütött szemekkel, meglapulva ült
 7   1,  32 | szobájába.~- Bocsásd meg - szólt lesütött szemekkel, mint egy bûnös -,
 8   1,  34 |        ha valami tréfát hallott. Lesütött szemekkel ült munkájánál,
 9  II,  9  |          régi pajkos, most pedig lesütött szemben. A kedves vonásokon
10  II,  22 |          meg szótlanul, komoran, lesütött fõvel tartja a gyeplõt.~-
11  II,  30 |     hajlék alatt.~Szórakozottan, lesütött fõvel ül az örvendezõk között,
12 III,  83 |          így szólt szóról szóra, lesütött szemekkel, búbánatos hangon: »
13 III,  146|         utca felé. Meggörnyedve, lesütött fejjel ment haza a fiú mellett.~
14  IV,  30 | villámlott.~- Engem is - hebegte lesütött szemekkel a szõke.~- Hogy
15  IV,  131|   mérgemet magamba fojtva. Mária lesütött szemekkel ült az asztalnál
16  IV,  148|     jöttem kérni - mondá halkan, lesütött szemekkel.~János úr bámult,
17  IV,  149|    Megálltak beszélgetni. A diák lesütött szemekkel, ábrándosan mondá