Rész, Fejezet

 1   1,  11 |     poklokra.~A mélység elnyelte hallgatagon, mintha már várta volna.~*~
 2   1,  31 |      mint a rubin, és ha azelõtt hallgatagon feküdt, mint egy darab fa,
 3  II,  56 |          Az én barátom, ki eddig hallgatagon ült székén, elmosolyodott.~-
 4  II,  97 |        nagy égitestek, plánéták, hallgatagon virrasztanak, vagy õrülten
 5  II,  134|          pedig nem szólt semmit; hallgatagon nézett hol ki az ablakon,
 6 III,  1  |          Bércek, hegyek, völgyek hallgatagon néznek rá, mint õ rájuk;
 7 III,  1  |         völgy és bérc fölött ült hallgatagon, rezgésbe jött, mint az
 8 III,  42 |     Sokáig nézték egymást némán, hallgatagon. A mély csendbe csak az
 9 III,  49 |     öröme szegénynek!~Az alispán hallgatagon ült mellettem, hol-hol kivette
10 III,  86 |     halva.~A kutyák és a macskák hallgatagon járnak az udvarokon… a méhek
11 III,  96 |  rendeletébõl, az õrök, pandúrok hallgatagon vállat vontak.~Csak a választás
12  IV,  1  |          zavar vett rajtam erõt. Hallgatagon meresztém szemeimet a patakra,
13  IV,  22 |      szólt nyájasan.~Egy darabig hallgatagon szíttuk szivarjainkat, a
14  IV,  41 |       rájöttem, hogy legjobb itt hallgatagon megelégedni az egyik Boróth
15  IV,  43 |    lesütötte szemeit, sokáig ült hallgatagon, nem mert az öregúrra nézni,
16  IV,  46 |        nagy kõtömegek meredeztek hallgatagon. Érdekesek azok most, mert
17  IV,  128| erõsítette meg, amit én leírtam.~Hallgatagon néztek egymásra a Pulszkyak.~