Rész, Fejezet

 1   1,  3  |  fokosra - aztán nekiereszté a gyeplõt. Ha már veszedelembe megyünk,
 2   1,  15 |        kis kezedben erõ, azt a gyeplõt fogni, ami halálommal az
 3   1,  15 | Gregorio, az új pajtás fogta a gyeplõt.~- Jó reggelt, herceg, jó
 4   1,  21 |        Pali is, kezébe vette a gyeplõt, ostort, hátraszólván:~-
 5  II,  22 |        lesütött fõvel tartja a gyeplõt.~- Mi lelte kelmedet? Mitõl
 6  II,  22 |      ott szekerén elájulva s a gyeplõt kieresztve kezébõl. Olyan
 7  II,  48 |       hogy jól fogod, öcsém, a gyeplõt, kit a fõesperes is megdicsért
 8  II,  99 |       míg én tartom kezemben a gyeplõt, míg én fésülöm az erkölcsöt
 9  II,  127|       míg én tartom kezemben a gyeplõt, míg én fésülöm az erkölcsöt
10  II,  134|    hajdú is segített tartani a gyeplõt - kivált a lejtõs helyeken.~
11  II,  139|     annak, hogy kell tartani a gyeplõt, szilárdan és mégis kecsesen,
12 III,  2  |        mályva-rózsa.~Ereszté a gyeplõt ellankadó keze mindig jobban,
13 III,  2  |     segítség! Oh, tartsd azt a gyeplõt! - sikolt fel Vér Klára. -
14 III,  2  |      verni!~- Oh, tartsd azt a gyeplõt, édes uram, férjem!~Tartotta
15 III,  45 |    Magam maradtam a szekeren a gyeplõt tartva s még utánuk is kiáltottam:~-
16 III,  65 |      szakavatottan rángatván a gyeplõt ide-oda.~- Gyi Sármány,
17  IV,  37 |     görcsösen tartva kezében a gyeplõt, csak néha tekintett vissza